A rézfólia egy nagyon vékony rézanyag. Elkészítési eljárás szerint két típusra osztható: hengerelt (RA) rézfóliára és elektrolitikus (ED) rézfóliára. A rézfólia kiváló elektromos és hővezető képességgel rendelkezik, és képes árnyékolni az elektromos és mágneses jeleket. A rézfóliát nagy mennyiségben használják precíziós elektronikai alkatrészek gyártásában. A modern gyártás fejlődésével a vékonyabb, könnyebb, kisebb és hordozhatóbb elektronikai termékek iránti igény a rézfólia szélesebb körű alkalmazásához vezetett.
A hengerelt rézfóliát RA rézfóliának nevezik. Ez egy rézanyag, amelyet fizikai hengerléssel állítanak elő. Gyártási folyamatának köszönhetően az RA rézfólia belül gömb alakú szerkezettel rendelkezik. Lágyítási eljárással lágy és kemény állapotba állítható. Az RA rézfóliát csúcskategóriás elektronikai termékek gyártásában használják, különösen azokban, amelyek bizonyos fokú rugalmasságot igényelnek az anyagban.
Az elektrolitikus rézfóliát ED rézfóliának nevezik. Ez egy rézfólia anyag, amelyet kémiai leválasztási eljárással állítanak elő. A gyártási folyamat jellegéből adódóan az elektrolitikus rézfólia belsejében oszlopos szerkezet található. Az elektrolitikus rézfólia gyártási folyamata viszonylag egyszerű, és olyan termékekben használják, amelyek nagyszámú egyszerű folyamatot igényelnek, például áramköri lapokban és lítium akkumulátor negatív elektródáiban.
Az RA rézfólia és az elektrolitikus rézfólia előnyei és hátrányai a következő szempontok szerint alakulnak:
Az RA rézfólia tisztább réztartalmú;
Az RA rézfólia fizikai tulajdonságai tekintetében összességében jobb teljesítményt nyújt, mint az elektrolitikus rézfólia;
A kétféle rézfólia között kémiai tulajdonságok tekintetében kevés különbség van;
Költség szempontjából az ED rézfólia könnyebben tömegesen előállítható a viszonylag egyszerű gyártási folyamat miatt, és olcsóbb, mint a kalanderezett rézfólia.
Az RA rézfóliát általában a termékgyártás korai szakaszában használják, de ahogy a gyártási folyamat egyre érettebbé válik, az ED rézfólia veszi át az irányítást a költségek csökkentése érdekében.
A rézfólia jó elektromos és hővezető képességgel rendelkezik, valamint jó árnyékoló tulajdonságokkal rendelkezik az elektromos és mágneses jelek számára. Ezért gyakran használják elektromos vagy hővezető közegként elektronikus és elektromos termékekben, vagy árnyékoló anyagként egyes elektronikus alkatrészekhez. A réz és a rézötvözetek látszólagos és fizikai tulajdonságai miatt építészeti dekorációban és más iparágakban is használják őket.
A rézfólia alapanyaga a tiszta réz, de a nyersanyagok a gyártási folyamatok eltérősége miatt eltérő halmazállapotúak. A hengerelt rézfóliát általában elektrolitikus katódú rézlemezekből állítják elő, amelyeket megolvasztanak, majd feltekernek; az elektrolitikus rézfóliát kénsavas oldatba kell helyezni a rézfürdőben való feloldáshoz, majd a kénsavban való jobb oldódás érdekében hajlamosabbak a rézsörét vagy a rézhuzalt használni.
A rézionok nagyon aktívak a levegőben, és könnyen reakcióba léphetnek a levegő oxigénionjaival réz-oxidot képezve. A rézfólia felületét szobahőmérsékletű antioxidációval kezeljük a gyártási folyamat során, de ez csak késlelteti a rézfólia oxidációját. Ezért ajánlott a rézfóliát a kicsomagolás után a lehető leghamarabb felhasználni. A fel nem használt rézfóliát pedig száraz, fénytől védett helyen, illékony gázoktól távol tárolni. A rézfólia ajánlott tárolási hőmérséklete körülbelül 25 Celsius-fok, a páratartalom pedig nem haladhatja meg a 70%-ot.
A rézfólia nemcsak vezetőképes anyag, hanem a legköltséghatékonyabb ipari anyag is. A rézfólia jobb elektromos és hővezető képességgel rendelkezik, mint a hagyományos fémes anyagok.
A rézfólia szalag általában a réz oldalán vezetőképes, és a ragasztós oldal is vezetővé tehető, ha vezetőképes port teszünk a ragasztóba. Ezért vásárláskor ellenőrizni kell, hogy egyoldalas vagy kétoldalas vezetőképes rézfólia szalagra van-e szüksége.
Az enyhén felületi oxidációval rendelkező rézfóliát alkoholos szivaccsal lehet eltávolítani. Ha hosszú ideig tartó oxidációról vagy nagy felületű oxidációról van szó, akkor kénsavoldattal kell tisztítani.
A CIVEN Metal kifejezetten ólomüvegekhez való rézfólia szalagot kínál, amely nagyon könnyen használható.
Elméletileg igen; azonban mivel az anyag olvasztása nem vákuumkörnyezetben történik, és a különböző gyártók eltérő hőmérsékleteket és alakítási eljárásokat alkalmaznak, valamint a gyártási környezetek is eltérőek lehetnek, előfordulhat, hogy különböző nyomelemek keverednek az anyagba az alakítás során. Ennek eredményeként, még ha az anyagösszetétel azonos is, a különböző gyártók anyagai között színbeli eltérések lehetnek.
Előfordul, hogy még a nagy tisztaságú rézfólia anyagok esetében is, hogy a különböző gyártók által gyártott rézfóliák felületi színe sötétben eltérhet. Egyesek úgy vélik, hogy a sötétebb vörös rézfóliák nagyobb tisztaságúak. Ez azonban nem feltétlenül igaz, mert a réztartalom mellett a rézfólia felületének simasága is okozhat színbeli különbségeket az emberi szem számára. Például a nagy felületi simaságú rézfólia jobb fényvisszaverő képességgel rendelkezik, így a felület színe világosabbnak, sőt néha fehéresnek tűnik. A valóságban ez egy normális jelenség a jó simaságú rézfóliák esetében, ami azt jelzi, hogy a felület sima és alacsony az érdessége.
Az elektrolitikus rézfóliát kémiai módszerrel állítják elő, így a késztermék felülete olajmentes. Ezzel szemben a hengerelt rézfóliát fizikai hengerlési módszerrel állítják elő, és a gyártás során a hengerekről származó mechanikus kenőolaj a felületen és a késztermék belsejében is maradhat. Ezért az olajmaradványok eltávolításához később felülettisztítási és zsírtalanítási eljárásokra van szükség. Ha ezeket a maradványokat nem távolítják el, befolyásolhatják a késztermék felületének hámlasztási ellenállását. Különösen a magas hőmérsékletű laminálás során szivároghatnak belső olajmaradványok a felületre.
Minél simaabb a rézfólia felülete, annál nagyobb a fényvisszaverő képessége, amely szabad szemmel fehéresnek tűnhet. A nagyobb simaság az anyag elektromos és hővezető képességét is kismértékben javítja. Ha később bevonási eljárásra van szükség, célszerű a lehető legnagyobb mértékben vízbázisú bevonatokat választani. Az olajbázisú bevonatok nagyobb felületi molekulaszerkezetük miatt nagyobb valószínűséggel válnak le.
A lágyítási folyamat után a rézfólia anyag általános rugalmassága és képlékenysége javul, míg ellenállása csökken, ami fokozza elektromos vezetőképességét. A lágyított anyag azonban érzékenyebb a karcolásokra és horpadásokra, ha kemény tárgyakkal érintkezik. Ezenkívül a gyártási és szállítási folyamat során fellépő enyhe rezgések az anyag deformálódását és dombornyomást okozhatnak. Ezért a későbbi gyártás és feldolgozás során fokozott óvatosságra van szükség.
Mivel a jelenlegi nemzetközi szabványok nem tartalmaznak pontos és egységes vizsgálati módszereket és szabványokat a 0,2 mm-nél kisebb vastagságú anyagokra, nehéz a hagyományos keménységi értékeket használni a rézfólia lágy vagy kemény állapotának meghatározására. Emiatt a professzionális rézfóliagyártó vállalatok a szakítószilárdságot és a nyúlást használják az anyag lágy vagy kemény állapotának tükrözésére a hagyományos keménységi értékek helyett.
Lágyított rézfólia (lágy állapot):
- Alacsonyabb keménység és nagyobb képlékenységKönnyen feldolgozható és formázható.
- Jobb elektromos vezetőképességA lágyítási folyamat csökkenti a szemcsehatárokat és a hibákat.
- Jó felületi minőségNyomtatott áramköri lapok (NYÁK-ok) hordozójaként alkalmas.
Félkemény rézfólia:
- Közepes keménységVan bizonyos alaktartó képessége.
- Alkalmas olyan alkalmazásokhoz, amelyek bizonyos szilárdságot és merevséget igényelnekBizonyos típusú elektronikus alkatrészekben használják.
Kemény rézfólia:
- Nagyobb keménységNem könnyen deformálható, alkalmas pontos méreteket igénylő alkalmazásokhoz.
- Alacsonyabb képlékenység: A feldolgozás során nagyobb gondosságot igényel.
A rézfólia szakítószilárdsága és nyúlása két fontos fizikai teljesítménymutató, amelyek bizonyos összefüggésben állnak egymással, és közvetlenül befolyásolják a rézfólia minőségét és megbízhatóságát. A szakítószilárdság a rézfólia húzóerő hatására mutatott törésállóságára utal, jellemzően megapascalban (MPa) kifejezve. A nyúlás az anyag képlékeny alakváltozásra való képességére utal, százalékban kifejezve a nyújtási folyamat során.
A rézfólia szakítószilárdságát és nyúlását mind a vastagság, mind a szemcseméret befolyásolja. Ennek a mérethatásnak a leírásához összehasonlító paraméterként be kell vezetni a dimenzió nélküli vastagság-szemcseméret arányt (T/D). A szakítószilárdság a különböző vastagság-szemcseméret arány tartományokon belül eltérően változik, míg a nyúlás a vastagság csökkenésével csökken, ha a vastagság-szemcseméret arány állandó.